2013. október 07., hétfő 08:30

Kutatás: szemkontaktus és simogatás fejleszti a baba társas képességeit

Írta:  MTI
  • Betűméret Betűméret csökkentése Betűméret csökkentése Betűméret növelése Betűméret növelése
  • Nyomtatás
  • E-mail
Értékelés:
(1 szavazat)
A dajkabeszéd, a szemkontaktus, a simogatás olyan ingerek, amelyek fejlesztik a baba társas képességeit, mivel oxitocin hormon termelődését indítják el az agyban


    Topál József biológus, a Magyar Tudományos Akadémia Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetében folyó kutatás vezetője hangoztatta, azt a folyamatot vizsgálják, ahogy a kisbaba egyre rátermettebben kezdi el használni kommunikációs és érzelemfelismerő képességeit.

     A csecsemőnek nagyon korlátozottak az elmeképességei, alig néhány percig tud figyelni, nem beszél, szavakban, nyelvi formákban tehát nem gondolkodik, igazából hiányzik az elméjéből a legtöbb olyan, ami az embert a gondolkodás szintjén emberré teszi. Ám a maga módján nagyon kifinomultan érti és dekódolja a környezetében lezajló kommunikációt és társas információkat. A másfél évtizede kezdődött kutatás során megállapították, hogyan zajlik ez a folyamat nagyon egyszerű biológiai kulcsingerek révén - magyarázta Topál.
    A kutató szerint ha felveszik a szemkontaktust a babával, az olyan, mintha hirtelen felvillant volna egy lámpa a fejében - azt jelzi számára, hogy "tanuló üzemmódba" kell kapcsolnia. Ugyanilyen érzékenyek a kicsik a dajkabeszédre, melyet a babához forduló felnőtt ösztönösen alkalmaz, mikor lassabban, magasabb hangon, éneklőbb hanglejtéssel kezd beszélni. Ilyenkor szintén tanulásra kész állapotba kapcsol a baba.

    A gyermekpszichológia régóta vizsgálja, hogyan tanul hatékonyan a baba ezekkel az igen egyszerű eszközökkel, hogyan képes bonyolult következtetéseket is levonni - például akár azt is, hogy ki tartozik kulturális értelemben az ő csoportjába, és ki nem.
A kutatás megállapította, ha azt látja egy néhány éves gyerek, hogy valaki egy eszközt nem megfelelően használ, például ollóval vágja a banánt, és késsel próbál papírt vágni, "akkor hajlamos ezt a fajta, a kulturális normáktól eltérő viselkedést más területekre is általánosítani, így például kevésbé lepődik meg, ha ez a személy számára idegen nyelven szólal meg - vagyis a nyelvhasználatban is eltér az adott közösség szabályaitól."

Az MTA kutatói ennek a társas érzékenységnek a biológiai "lehorgonyzását" is vizsgálják, vagyis azt, hogy a kisbaba agyának idegi információ-átvivő anyagai közül melyek játszanak fontos szerepet a folyamatban. Bár a kutatás félúton jár, az eddigi vizsgálatokból is kiderült, az agyban termelődő oxitocin hormon szerepe kulcsfontosságú lehet.
Kimutatták, hogy a természetes kulcsingerekkel, vagyis simogatással, szemkontaktussal, testi kontaktussal serkenteni lehet az oxitocin agyi termelődését, ezzel pedig - a kutatás eddigi adatai alapján - növekszik a kisgyermekek szociális befogadó készsége.

A biológus elmondta, az oxitocin az agyban úgy fejti ki a hatását, hogy receptorokhoz kötődik, amelyek az egyes embereknél különböző hatékonyságúak lehetnek. Az MTA csecsemők viselkedését vizsgáló csoportja azt kutatja, a különböző hatékonyságú oxitocin-receptorok mennyiben felelősek az egyes gyermekek társas fogékonyságában megfigyelhető eltérésekért.
A kutatás, amelyre az MTA szakemberei kisgyermekes édesanyák jelentkezését várják, úgy zajlik, hogy kísérletvezető segítségével megvizsgálják, a baba és édesanyja, illetve a jelen lévő szakember különböző helyzetekben hogyan játszanak egymással.

Kétfeleképpen indul a vizsgálat, az egyik út az, amikor a kísérleti szituáció előtt az édesanya hosszabb ideig foglalkozik a babával, megadja neki azokat a biológiai kulcsingereket, amelyek előkészítik a társas befogadásra. A másik út ennek a kontrollja: ilyenkor nem történik meg az úgynevezett előérzékenyítés - magyarázta a kutató.
Fontos része a vizsgálatnak, hogy egy kis vattadarab segítségével szájnyálkahártya-mintát, sejteket vesznek a gyermektől. Ez a genetikai vizsgálatokhoz szükséges, hogy megtudják, milyen típusba tartozik a baba oxitocin-receptora.

Az érdeklődő édesanyák a This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. címben jelentkezhetnek, ha részvételükkel támogatni szeretnék a tudományt. 

Kapcsolódó elemek

  • A szülők több mint fele nem találja el, milyen játékra vágyik gyermeke
    -
    Budapest, 2014. december 10. – Játéksziget bolthálózatot üzemeltető Formatex kutatása szerint a szülők 58 százaléka nem azt veszi meg a gyerekének, amivel a legszívesebben játszik. Az idén november elején a Gyerekvilág Kiállításon végzett felmérés is megerősítette azt a korábbi, 2012-es vizsgálati eredményt, miszerint továbbra is az építőjátékok a legnépszerűbbek, mivel a szülők is leggyakrabban vásárolják és a gyerekek is a legszívesebben játszanak vele.
  • Azonosították a gyulladásos betegségek kialakulásának egyik kulcsszereplőjét a SE Élettani Intézet munkatársai
    A Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének munkatársai kimutatták, hogy a daganatok kialakulásában központi szerepet játszó Src fehérjecsalád tagjai kulcsfontosságúak számos gyulladásos betegség létrejöttében is. A Dr. Mócsai Attila vezetésével, teljes egészében Magyarországon végzett többéves kutatómunka eredményeiről a Journal of Experimental Medicine számolt be, mely a kísérletes immunológia egyik legrangosabb nemzetközi folyóirata.
  • DNS-variációk okozhatják a testmagasságbeli különbségeket
    -
        A GIANT-konzorcium (Genetic Investigation of ANthropometric Traits) eredményeit a Nature Genetics hétfői száma közölte.
    A konzorcium 450 szakértője Ausztrália, az Egyesült Államok és Európa 300 kutatóintézetét képviseli, a tudósok célja felfedni azt a sok ezer rejtett tényezőt, amelyek befolyásolják a testmagasságot. A projekt keretében a kutatók 253 288 ember DNS-mintáját elemezték, az adott vizsgálat a maga nemében a legnagyobb szabású - olvasható a kutatásokat koordináló Exeteri Egyetem honlapján és a BBC hírei között.
  • Kozmikus becsapódás válthatta ki a hirtelen eljegesedést 13 ezer évvel ezelőtt
    -
        Washington, 2014. szeptember 15., hétfő (MTI) - Kozmikus becsapódás Észak-Amerika területén okozhatta 12 800 évvel ezelőtt a fiatalabb driászként ismert hirtelen eljegesedést - állítja egy nemzetközi kutatócsoport, amely eredményeit a The Journal of Geology című folyóiratban ismerteti.
  • Potenciálisan lakható bolygót találtak


    A University of New South Wales kutatói felfedeztek egy szuperföldet, amely a Gliese 832 nevű csillag lakható zónájában kering. A vörös törpe csillagról korábban azt lehetett tudni, hogy egy Jupiter-szerű hideg exobolygót tartalmaz, a 832b-t, amit 2009-ben fedeztek fel. A rendszer 16 fényévre kering a Földtől, a Daru csillagképben. A bolygót csillagának gravitációs vonzása alapján fedezték fel. Az eredményekről szóló szakcikk az Astrophysical Journalban jelent meg.
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

KÖVESS MINKET!

 
 

Follow Me on Pinterest

TÁMOGASD MUNKÁNKAT

-H I R D E T É S-

EZT IS AJÁNLJUK

KÖVESS MINKET ITT IS

 
 

KERESS OLCSÓ SZÁLLÁST