2014. augusztus 14., csütörtök 17:56

Évente 70 koraszülöttet mentenek meg a vakságtól a Semmelweis Egyetemen

Írta:  Czétényi Rita - semmelweis.hu/
  • Betűméret Betűméret csökkentése Betűméret csökkentése Betűméret növelése Betűméret növelése
  • Nyomtatás
  • E-mail
Értékelés:
(1 szavazat)
Egyedülálló módon végzik a koraszülöttek szemészeti szűrését és mentik meg ezzel évente 70 gyermek látását a SE Szemészeti Klinika és a Peter Cerny Alapítvány közös Csecsemő-Szem-Mentő Programjának keretében.


Mint azt Dr. Maka Erika, a Szemészeti Klinika Gyermekszemészeti Osztályának vezetője hangsúlyozta: a koraszülöttek ideghártya elváltozása (ROP) a gyermekkori vakság és gyengénlátás leggyakoribb okai közé tartozik világszerte. Pedig időben alkalmazott megfelelő kezeléssel, szemfenéki lézerkezeléssel a vakság megelőzhető. Magyarországon a koraszülött intenzív osztályokon (PIC/NIC) a 32. hét előtt vagy az 1500 gramm súly alatt világra jött babák szemészeti szűrése már régóta kötelező. Ez tulajdonképpen egy pupillatágításban elvégzett szemfenék vizsgálat, melyet szemorvos végez. Az egyre javuló koraszülött ellátásnak köszönhetően azonban extrém mértékben nő az érintett koraszülöttek száma, miközben orvos nincs több.

Ezt a problémát hidalja át a Semmelweis Egyetemen 5 éve működő úgynevezett telemedicinális szűrés: neonatológiai szakasszisztens egy speciális, kifejezetten erre a célra kifejlesztetett mobil szemfenék kamerával felvételt készít az újszülött szemfenekéről – tetszőleges helyszínen. Ezt a központi adatbázisból hozzáférhető felvételt értékeli ezek után az orvos, aki dönt a további kezelésről: kit kell operálni, kit milyen gyakran, hogyan kell kezelni, ellenőrizni. Tehát nem a koraszülöttek utaznak az orvoshoz, hanem a vizsgálatot és az ellátást utaztatják a babákhoz a Cerny Alapítvány segítségével.

Az utazó ellátás a legelőnyösebb a koraszülötteknek, hiszen nem kell kilométereket rázkódniuk a kezelőorvoshoz a budapesti klinikára. A módszerrel 100 százalékos biztonsággal kiszűrhető, hogy ki szorul műtétre. A Magyarországon született veszélyeztetett koraszülöttek 2/3-át tudják ezzel a módszerrel szűrni, és ellátni, körülbelül tíz százaléknál (évente 70 babát) kell szemfenéki lézerkezelést alkalmazni.

A szűrést és a lézerkezelést az ország másik három egyetemi centrumában (Debrecen, Szeged, Pécs) is végzik, de nem ilyen mobil módon, telemedicina lehetőségeit kihasználva. Mindezek mellett sajnos a koraszülöttek körében nagyobb a szemüveges aránya, többségük rövidlátó, előfordul a kancsalság, gyerekkorban rendszeresen szemészeti vizsgálatra van szükségük.

A látásért felelős ideghártya érellátása a terhesség 16. hetében kezd el kifejlődni és normál esetben születésig (legkésőbb a 40-45. hétre) befejeződik. A koraszülöttek esetében – főleg akik a 28. hét előtt jönnek a világra – az ideghártya érhálózata még nem mindenhol megfelelő, és a babák szervezetében zajló folyamatok (az éretlen tüdő, esetleges fertőzések, vérszegénység, stb.) kóros érképzést indítanak be. Ez azt jelenti, hogy nem oda és nem olyan erek nőnek, melyek normálisak, a szemben úgynevezett érújdonképződés indul el. Ez a folyamat aktívan a 34. hét tájékán, de legkésőbb a 40. hétig lezajlik. Ha ez idő alatt az abnormális érhálózattal nem tesznek semmit, akkor hegesedés történik, a látóhártya leválik és megvakul a baba.

A még ereket nem tartalmazó, fejletlen, de oxigénhiányos ideghártyát roncsolják több ezer ponton lézerrel, mert onnan származik az az anyag (VEGF), ami az érújdonképződést eredményezi. Ha a VEGF szint lecsökken, akkor megszűnik a tápanyaghiányból fakadó érburjánzás, nem történik hegesedés, nem válik le a látóhártya, így nem vakul meg a baba.

Czétényi Rita

Kapcsolódó elemek

  • Nehezen ismerhető fel a leggyakoribb örökletes betegség
    Bár sok tankönyvben még mindig a ritka betegségek között szerepel, a hemokromatózis, vagyis a vastúlterhelődés, a mai ismereteink szerint már a leggyakoribb örökletes betegségnek számít az északi féltekén. Becslések szerint minden 200. ember érintett, ami Magyarországon 50 ezer beteget jelent.
  • Azonosították a gyulladásos betegségek kialakulásának egyik kulcsszereplőjét a SE Élettani Intézet munkatársai
    A Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének munkatársai kimutatták, hogy a daganatok kialakulásában központi szerepet játszó Src fehérjecsalád tagjai kulcsfontosságúak számos gyulladásos betegség létrejöttében is. A Dr. Mócsai Attila vezetésével, teljes egészében Magyarországon végzett többéves kutatómunka eredményeiről a Journal of Experimental Medicine számolt be, mely a kísérletes immunológia egyik legrangosabb nemzetközi folyóirata.
  • Egyedülálló magyar ikerkutatás
    A szívbetegségek öröklődését vizsgáló egyedülálló kutatás első fázisa zárult le a budapesti Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján.
  • Maradandó lehet a kaukázusi medvetalp okozta sérülés
    A kaukázusi medvetalp méreganyagai komoly hólyagos gyulladást és fájdalmas égési sérülést idézhetnek elő, ami maradandó hegesedéssel gyógyul – hívja fel a figyelmet Dr. Béni Szabolcs gyógyszerész, a Farmakognóziai Intézet igazgatója. Mivel ez az egyetlen olyan lágyszárú növény Magyarországon, ami még az embernél is magasabb, sőt akár négy-öt méteresre is megnőhet, gyakori, hogy a turisták mellé állva fényképezik egymást, a gyerekek pedig letörik és játszanak vele. Ennek azonban súlyos következményei lehetnek.
  • Kutatók éjszakája - Idén a nőknek tartanak szűrést a Semmelweis Egyetem érsebészeti klinikáján
    -
        Budapest, 2014. szeptember 10., szerda (MTI) - Az idei Kutatók éjszakáján a Semmelweis Egyetemen (SE) a nőknél bekövetkező infarktus, annak tünetei és a megelőzése lesz a középpontban; a tavalyi nagy sikerű 24 órás ingyenes szív- és érrendszeri szűrés után idén kifejezetten csak a nőket várják a klinikán, hiszen az infarktus megelőzésében is fontos szerepet játszik a megelőzés, a szűrés.
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

KÖVESS MINKET!

 
 

Follow Me on Pinterest

TÁMOGASD MUNKÁNKAT

-H I R D E T É S-

EZT IS AJÁNLJUK

KÖVESS MINKET ITT IS

 
 

KERESS OLCSÓ SZÁLLÁST