2013. október 02., szerda 15:25

Jótékony őrző-védőnk, a nyirokrendszer

Írta: 
  • Betűméret Betűméret csökkentése Betűméret csökkentése Betűméret növelése Betűméret növelése
  • Nyomtatás
  • E-mail
Értékelés:
(0 szavazat)
Jótékony őrző-védőnk, a nyirokrendszer Image courtesy of divinetiming.wordpress.com
Több ezer nyirokcsomó őrködik szétszórtan a test minden részében. Különböző testtájakon, mint például a nyak, hónalj, lágyék, a tüdő vagy bélfodor. Ezek a nyirokcsomók szűrő feladatukon kívül immuntevékenységet is végeznek.


A nyirokcsomók nem csak szűrőállomások, hanem a nyiroksejtjeikkel a szervezet általános biológiai védekező mechanizmusának is részei. Idegen fehérje behatolása, baktériumos vírusos fertőzés, daganatsejtes támadás esetén a nyirokcsomókban fokozottan termelődnek a limfocitáknak nevezett nyiroksejtek, amelyek a vérkeringésbe jutva fontos szerepet töltenek be a védekezésben. A garatmandulák, a csecsemőmirigy és nem utolsósorban a lép is termel nyiroksejteket. A fehérvérsejteket, falósejteket, a plazmasejteket stb. a csontvelő termeli.

Jótékonykodók


A nyiroksejtek élettartama változó, többségük csak néhány hetes, kisebb részük egy évnél is hosszabb életű. Az utóbbi csoportba tartoznak az immunológiai emlékezőképesség hordozói a limfociták. A hosszú életű nyiroksejtek a felismerői a szervezetbe ismételten bejutó idegen fehérjéknek, és szükség esetén azonnal megkezdik védekező tevékenységüket. Gyorsan osztódnak, szaporodnak és a betolakodóra hatékony ellenanyaggal reagálnak. Az idegen sejtek, fehérjék felismerése, az árulkodó molekulák útján lehetséges.
A saját fehérje ismerése és az idegennek a felismerése fontos tulajdonsága a szervezetnek, hiszen anélkül elpusztítaná önmagát. Ez az immunvédekezés a szövet és szervátültetések végrehajtását gátolhatja. A szervezeti védekezés ugyanis nem tesz különbséget a rosszindulatúan behatoló baktérium fehérjék, illetve a beültetett idegen fehérjék, idegen szövetek, szervek között.

Ha beteg a nyirokrendszer


Mint minden szervünk, a nyirokrendszerünk is megbetegedhet. A nyirokérbe került baktériumok az ér falát gyulladásba hozhatják, tünete a piros csík. Ilyen csík leggyakrabban az alkaron és a lábszáron szokott jelentkezni a kéznek vagy a lábnak elfertőződött sérülése esetén. A piros vonalat sokan vérmérgezésnek tartják. A valóságban ez még nem az, csupán fertőzés továbbterjedésének figyelmeztető jele.
A nyirokér másik fontos betegsége az elzáródás. Lezajlott gyulladás következményeként, daganat nyomásától, sérülés, műtéti beavatkozás után, a nyirokér beszűkülhet, elzáródhat. Vastagabb ér elzáródása esetén, folyadéktorlódás keletkezik, a végtag megduzzad. A nyirokerek nemcsak beszűkülhetnek, hanem ki is tágulhatnak. Ilyenkor kis, fehér csomócskák keletkeznek.
A beteg nyirokmirigyek fertőzés esetén szűrő-védő feladatuk áldozataivá válnak, ha megbetegszenek, megduzzadnak, pirossá, fájdalmassá válnak. Ilyenkor már valóban fenyeget a vérmérgezés, a baktériumok vérkeringésbe jutása, mert a gyulladt, beteg nyirokcsomó már nem tud feltartóztatni, védelmet nyújtani. Az esetleg valóban bekövetkező szepszist a hirtelen magasra szökő láz, hidegrázás jelzi.

Irányjelző


A nyirokcsomók nemcsak a baktériumokat, hanem a daganatsejteket is kiszűrik. Rosszindulatú daganatok bárhol előfordulhatnak testünkben, a daganat sejtjei bekúsznak a nyirokerekbe is, a nyirokcsomók az útjukba állnak, közben azonban legtöbbször maguk is megbetegszenek. Az ilyen, közvetett úton rákossá vált nyirokcsomókat áttéteknek nevezzük.
A daganatos, áttétes nyirokcsomó megnagyobbodik, megkeményedik, majd környezetével összekapcsolódik, később szétesik. A baktériumtól megbetegedett, gyulladt, elgennyedt nyirokcsomót antibiotikummal vagy sebészi feltárással meg lehet gyógyítani. Daganat esetén már nem elég a beteg nyirokcsomó eltávolítása, mert ezek mellett az elsődleges daganat még a szervezetben marad. Tehát a nyirokcsomó eltávolításának csak szervvel együtt van értelme.



A csomó nyiroksejtjeinek rosszindulatú burjánzását limfoszarkómának hívják, amit mielőbb el kell távolítani, mert a nyirokereken, nyirokcsomókon kívül a nyiroksejtek is megbetegedhetnek. A nyaki nyirokcsomók megduzzadásából száj-, garat-, fogbetegségre, a lágyéktájiból általában az alsó végtag gennyes folyamataira, a hónaljárok nyirokcsomói jó esetben szintén fertőzésről, rosszabb esetben a mell daganatáról árulkodnak. A nyirokcsomó tehát nemcsak szűrőberendezésével, immunrendszerével, hanem figyelmeztető, irányjelző megnagyobbodásával is védi a szervezetet.

Kapcsolódó elemek

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

KÖVESS MINKET!

 
 

Follow Me on Pinterest

TÁMOGASD MUNKÁNKAT

-H I R D E T É S-

EZT IS AJÁNLJUK

KÖVESS MINKET ITT IS

 
 

BELÉPÉS

Hozzászóláshoz be kell jelentkezned, vagy regisztrálj!

Celsus az egészségért

KERESS OLCSÓ SZÁLLÁST