2013. január 22., kedd 11:07

Pápa nevét mondák lengik körül

Írta:  Impulser Magazin
  • Betűméret Betűméret csökkentése Betűméret csökkentése Betűméret növelése Betűméret növelése
  • Nyomtatás
  • E-mail
Értékelés:
(0 szavazat)
Írásos emlékek Pápát először 1061-ben említik. Írásos emlékek Pápát először 1061-ben említik.
A Tapolca-patak völgyében fekvő Veszprém megyei település nevének nem sok köze van a katolikus egyházfőhöz.


A város nevét – magyar fülnek érdekesen hangzó – Popo bajor lovagra vezetik vissza a történészek. Ezt igazolni látszik az is, hogy a német nyelvű, középkorból fennmaradt metszeteken Poppo, illetve Poppa néven jelzik a települést. A katolikus egyháznak is több mondaszerű története van a név eredetéről, illetve a nép is talált magyarázatokat. Az egyik érdekes történet szerint Géza fejedelem fia itt mondta ki először: „papa”, és a boldog apa ennek örömére nevezte el a helyet. Enessey György szerint, mivel a város egy dombon épült, a púp szó a város nevének eredete. Pápát írásos emlékek először 1061-ben említik.

Nevezetességei

Az 1795-ben felszentelt, copf stílusban épített katolikus templom 72 méter magas tornyaival, 42×22 méteres alapterületével meghatározó épülete a városnak. A 24 méter belmagasságú templom 15 év alatt épült fel, gróf Esterházy Károly vállalta a költségeket.

A templom szomszédságában áll az Esterházy kastély, melynek egyik érdekessége, hogy az egykori várfalak alapjaira épült – ezért nem derékszögűek az „U” alakú épület sarkai. Jelenleg múzeum és városi könyvtár működik a kastély falai között.

A Fő tér és a Fő utca sarkán találjuk a hajdan Kisfaludy Sándor és Petőfi által is látogatott Griff szállót.

Az 1531-ben alapított Református Kollégium mellett áll az 1941-ben felszentelt református templom. A neobarokk stílusú épületben 1250 ülőhely van.

Pápán járva a Kékfestő Múzeumot is érdemes megnézni, amely az egykori műhely helyén működik. A Kluge család kékfestő műhelye az ország legjobbjai közé tartozott az 1945-ös államosításig.

Pápát sem kerülte el a mai korra jellemző boltnyitási trend. A belvárosban több műemlék jellegű épület udvarát is megnyitották, és az így létrejött bevásárló udvarok – például Fellner udvar, Kossuth udvar, Griff udvar –, üzletsorok sok esetben átjárást is nyitottak a szomszédos utcák között.

A Magyar Honvédség pápai katonai repülőtere is említést érdemel, mint Nyugat-Magyarország egyetlen aktív légibázisa.

Kapcsolódó elemek

  • Felejtsd el a begyulladt szőrszálakat és strandolj tökéletesen simán!
    Már most tervezd meg, hogyan szőrtelenítesz nyaralás előtt!
    A nyári hónapokban a szőrtelenítés különösen kényes kérdés, hiszen a nyaralásból senki nem a szúró sörtécskék okozta kellemetlenségekre szeretne visszaemlékezni. Ma már sokféle eljárás létezik a szőrszálak eltüntetésére, melyek között mindenki megtalálhatja a számára szimpatikusat, azonban a nagy melegben érdemes felülvizsgálni szőrtelenítési szokásainkat.
  • Városnézés gyilkossággal
    -
     Szokatlan városnézési lehetőség indult Firenzében, ahol a turisták a műemlékek között egy több mint ötszáz évvel ezelőtti gyilkosság rejtélyét is megoldhatják.
  • A 7 legfontosabb napozási aranyszabály
    Ha biztonságosan akarsz napozni, nem elég a megfelelő faktorszámú krémet használni, az sem mindegy, hogy mikor és hogyan napozol. A most következőkben a szakértő segítségével adunk néhány hasznos tanácsot, melyet a rekkenő hőségben nem árt, ha megfogadsz!
  • A lillafüredi Anna-barlang és Szent István-barlang
    Anna-barlang

    A fokozottan védett mésztufabarlangot 1833-ban fedezték fel, Petőfi is járt itt 1847-ben. Később újabb részeket tártak fel benne. A barlang teljes hossza 570 méter, a turisták számára kiépített bejárható szakasz 208 méter. A mészkőalakzatok mellett a megkövesedett növényeket és lenyomataikat is megtekinthetjük. A barlangban három forrás fakad, erre utal a korábbi elnevezés is, a Háromforrás-barlang. A második világháború után a forrásokat bekötötték Miskolc ivóvíz-ellátásába, így a barlang egy részét el kellett zárni a látogatók elől.
  • Tiszavasvári és a Dessewffy-kastély
    A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári két település – Büd és Szentmihály – összevonásával jött létre, új nevét 1952-ben híres szülöttéről, Vasvári Pálról kapta, várossá 1986-ban nyilvánították. A korábbi Szentmihály település 1771 és 1945 között Dessewffy-birtok volt. Nem csoda hát, hogy a Vasvári Pál Múzeum, a háromféle egyházhoz tartozó (görög katolikus, római katolikus és református) templom és a Dogály testvérek által épített Kornis-kúria mellett a Dessewffy-kastély is a város látnivalói közé tartozik.
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

KÖVESS MINKET!

 
 

Follow Me on Pinterest

TÁMOGASD MUNKÁNKAT

-H I R D E T É S-

EZT IS AJÁNLJUK

KÖVESS MINKET ITT IS

 
 

BELÉPÉS

Hozzászóláshoz be kell jelentkezned, vagy regisztrálj!

KERESS OLCSÓ SZÁLLÁST